Hi! Na nagy sebbel-lobban eljöttem. Teljesen ki ment a fejemből, hogy hétfő van! :D Hát van ilyen. Na szóval, a blogról szeretnék nektek egy-két dolgot elárulni! Elsősorban annyit, hogy most igen, még sablonosnak látszik a blog de nem lesz az!! Sőt, nekem már kész van több minta fél blog, és biztan állíthatom, hogy nagyon jó lett! :) Nem potyára volt ekkora a szünet! :) Másodrészben pedig, hogy a részek akkor is csak kéthetente fognak jönni! ;)
Komizni ér! :)
Jó olvasást! :)
Az ablaküveg bepárásodott ahogy ráfújtam. Ujjammal szavakat kezdtem irkálni majd letöröltem és újra ráfújtam hogy bepárásodjon és újra tudjak rá írni. Ki írtam a nevem, apáét, anyáét, és még megannyi szót.
A csendbe szinte fülsüketítően hasított bele a telefonom csengő hangja, ami nem volt más mint Selena Gomez-től a Like a champion. Nagyot sóhajtva álltam fel, és nyújtózkodtam egyet. Az asztalhoz sétáltam, megfogtam a készüléket, majd elolvastam ki az aki érdeklődne irántam. Louis, olvastam a kis feliratot.
-Igen? -vettem fel sóhajtva a készüléket. Egy házban vagyunk erre ő felhív telefonon. Logikus.
-Neked is szia! -hangjából érezhető volt a szarkazmus. -Csak érdeklődnék hogy nem láttad esetleg Niall-t?
-Nem. -válaszoltam egyszerűen.
-És nem is tudod hol van? -kérdezősködött tovább.
-Nem. -adtam újra egyszerű választ.
-És mikor láttad utoljára. -ez soha nem fejezi be?
-Tegnap este. Na de most már békén hagysz? -kezdtem felhúzni magam.
-És hol találkoztatok?
-Na jó Louis hagyjál. -épp le akartam tenni a telefont mikor újra megszólalt.
-De azóta nem is láttuk, és fél óra múlva interjúnk lesz!
-Nem érted hogy nem érdekel, hogy hol van, mit csinál és, hogy mi van vele? -idegességemben rácsaptam a jobb kezemmel az asztalra amit egy hangos szisszenés követett.
-Óvatosan. -hallottam Louis hangját újra. -Nézd Melody, ha Niall nem jön el az interjúra akkor pácban vagyunk, mert nem fogjuk tudni hogy kimagyarázni magunkat belőle. -hangján hallottam hogy mérges de próbálja türtőztetni magát.
-Ez nem az én problémám. Nem én tehetek róla hogy elment.-rántottam vállat bár ő ezt nem látta. -Amúgy most hol is vagytok, amiért telefonon kell beszélnünk? -tényleg kíváncsi voltam rá, hisz még ma nem láttam őket, ami nem is csoda mivel még el sem hagytam ezt a szobát.
-Az interjú helyszínén vagyunk. -válaszolt. -Melody a kedvünkért nem próbálnád meg felhívni Niall-t? Kérlek! -hangja televolt könyörgéssel.
-Egyszer. Ismétlem egyszer próbálom meg! -sóhajtottam. Louis hosszú köszönetnyilvánítása után kinyomtam, majd Niall nevét kikeresve nyomtam rá a zöld kis ikonra.
Csörög, csörög, csörög és bingó!
-Mi van? -hangja most más volt, nyelve össze akadt ebben a két szóban is. Majd mint derült égből a villámcsapás rúgott seggbe az igazság; részeg. Niall részeg.
-Te részeg vagy? -csodálkoztam el. Nem, nem azért mert féltettem, hanem azért mert nem sokszor láttam őt inni.
-Na és aztán mi van ha igen? Azért is leordítasz és elhordod, hogy milyen testvér vagyok? Bocs de azt már megkaptam. -nevetett fel bénán. Hát ez jól kiütötte magát. Hajamba túrtam, és tovább kémleltem a kinti esős tájat.
-Semmi. Nem érdekel mit csinálsz. -rántottam vállat. -Csak azért hívlak mert Lou és a többiek üzenik, hogy fél óra múlva interjútok lesz. -adom át az üzenetet és vártam, vártam a válaszára.
-Leszarom. -hangja nem törődöm volt, ami engem bármelyik embernél felhúz aki részeg, aki nem.
-Na ide figyelj Niall! -kezdtem hangosabban. - Te rád számítanak szóval emeld fel a hátsófertályodat, és vonszold el magad oda! Nem érdekel hogy négykézláb, futva, kocsival, repülve, sétálva, metróval, taxival mész oda de ott legyél! Érthető?! -ordibáltam és hadonásztam össze-vissza. -Ne várd meg, hogy seggbe rúgjalak és úgy repülj oda!
-Mi van most játszod a jó testvért?! -ő is felemelte a hangját, de nem érdekelt. -Hát csak, hogy tudd semmi közöd hozzá, hogy elmegyek-e vagy sem. -flegmáskodott, s hangját felváltotta egy monoton sípolás;kinyomta a telefont. Nagyot fújtatva dobtam le a telefont az ágyra, majd bal kezemmel a hajamba túrtam. Ez a barom úgy feltudd húzni. Egyszer el fogja érni, hogy képen töröljem. A telefon újra zenélni kezdet. Felvettem és újra fülemhez emeltem.
-Na felvette? -Louis szinte könyörgött egy igenleges válaszban, hát megkapta...
-Igen. De részeg. -közöltem vele a tényt tömören.
-Mi?! -hangja pár oktávval fentebb ugrott, így arcom fájdalmas grimaszt ült ki, s simult el pár másodperc múlva.
-Jól hallottad. Veszekedtünk egy sort majd kinyomta a telefont. -rántottam vállat és leültem az ágyra.
-Szóval nem biztos, hogy eljön. -mondta de szerintem csak saját magának, közölte a tényt.
-Tuti, hogy nem fog elmenni, szóval törd a fejed egy jó hazugságon ami kihúz titeket a szarból. -közöltem vele a miszerint hazudni kellesz.
-Szuper. -sóhajtott. -Na mindegy azért köszi, hogy megpróbáltad. Szia.
-Nincs mit. Szia Louis. -köszöntem el, és kinyomtam a telefont. Egy kis idő múlva úgy döntöttem ideje lesz felöltözni, ezért a szekrényhez léptem amiben a ruháim voltak. Ki vettem egy fekete kötött felsőt amin egy kiskutya feje volt, és egy sötétkék cica nadrágot, valamint egy melltartót. Ezeket megfogva lépkedtem be a fürdőbe. Leöltöztem, beálltam a zuhany alá és csak áztattam magam. Miután kellőképpen tiszta és illatos lettem, kimostam a hajam, és kiléptem a kabinból. Miután szárazra töröltem magam felkapkodtam a magammal bevitt holmikat, utána a hajammal kezdtem bíbelődni, végül csináltam egy egyszerű kontyot amiből kiszökött néhány tincs. Szememet kihúztam szemceruzával, és raktam fel egy kis szempilla spirált is, és késznek nyilvánítottam magam.
Mivel a hasam azt jelezte hogy már ideje lenne enni ezért leindultam a konyhába. Igen ám csak a konyhában nem volt semmi ehető egy liter tejen kívül. Mit egyek? Merült fel bennem a kérdés. Rendelek! Hmm jó kis spagetti, vagy valami más. Ábrándoztam el. A pulton lévő lapról amire különböző éttermek neve és rendeltetése valamint telefonszáma volt, néztem le egyet. Épp beütöttem az utolsó számot is mikor rájöttem arra, hogy azt sem tudom mi a ház címe. Fújtatva töröltem ki és mentem rá a névjegyzékben Louis nevére. Négy csörgést követően fel is vette aminek most különösen örültem, hiszen ez azt jelenti hamarabb jutok kajához.
-Szia, gyorsan mond mert egy interjú kellős közepén vagyok. -hadart gyorsan. Uhh basszus elfelejtettem! Most már úgyis mindegy alapon szóltam bele a készülékbe...
-Szia csak azért hívtalak mert kéne a címetek. Éhes vagyok és nincs kaja. -panaszkodtam.
-Elküldöm sms-ben. -mondta és kinyomta. Nem kellett sokat várnom már érkezett is az sms benne a címmel. Gyorsan leírtam egy cetlire majd beütöttem az étterem számát és rámentem a hívás gombra.
Kevesebb mint fél óra múlva már az asztalnál ettem a finom meleg spagettit. Miután elpusztítottam, és elpakoltam magam után, úgy döntöttem elmegyek egy kicsit futni, így legalább majd körül is tudok nézni. A szobámban átöltöztem, telefonomat zsebre tettem a fülesemmel együtt és indultam.
Nagyon jó, várom a folytatást :)
VálaszTörlésKöszönöm! Valószínűleg hétfőn jön!
Törlés